poszt

Úgy jártam ezzel a bloggal, mint egyszeri fizikus a festészettel, aki az első önálló kiállítása után majdnem abbahagyta az egészet. Akkor gyerünk, lássunk újra neki…

bot

Találtam egy velem szinte pont egyidős tárgyat, ez egy bot. Mama botja. Amit már régóta figyelek, de valahogy Pestre érve mindig elfelejtem, s ha visszamegyek és újra látom el szoktam felejteni megkérdezni, hogy mikor is? Most nem felejtettem el, és Mama úgy emlékszik,

sárga

Valamiért folyton sárga tárgyak kerültek a kezembe, így megérdemel egy saját bejegyzést. Aki élt Budapesten emlékszik az esőben hihetetlenül csúszós keramitkövekre, vagy azokra a sárga padokra amik a ligetet népesítették be rozoga vaslábaikon. Valahogy a sárga szín hozzátartozott Budapest hangulatához, ahogy a nyolcvanas években is “divatszín” volt a tárgyak világában. A laminált házgyári konyhabútor és a műanyag kempingtányér is sárgában virított. A közlekedésben is hódított a sárga, különösen az a fajta fülledt mustársárga ami Apám első ezerhármas kombiladáját borította. Nem kímélte a többi járművet sem, fáradtsárga volt a kis fiat, krémsárga a wartburg és valami hullasárga a trabant. Különleges sárga volt a villamos, kocsinként változó árnyalatban, ahogy a műhelyben épp sikerült. Oldalán szobafestő ipartanulói vizsgát idéző barna csíkkal, ami kisértetiesen emlékeztetett az iskolai folyosó olajfesték faldekorjára. Persze nem lehet egy színt egy korszakkal összeházasítani, de mégis, nekem a vörös helyett a sárgák mindent elfoglaló kavalkádja jut eszembe a nyolcvanas évekről.

ceruzák

Belenéztem a fiókba, van itt néhány külön is érdekes darab, a fekete arany betűkkel Schuler József nevével fémjelzett, meg a piros póstairón, és lent egy cseh “Mefhisto” extrakemény.

Érdekes, hogy valamiért a most kapható ceruzák nagyrészét előre kihegyezik. Régen ez valamiért nem volt szokás, a vásárlóra bízták milyen stílusban veszi birtokba rajzeszközét. A hegyezésről magunk elé képzelhetjük a használót. A szép egyenletes, géppel hegyezett, asztalánál dolgozó hivatalnokot juttat eszembe, a midkét végén kihegyezett talán az eminens diák ceruzája, a gépi hegyezést is tompának tartó, merész, késsel hegyezett művészemberé vagy építészé lehetne.

Egyáltalán, használ még valaki grafitceruzát?

kéregjegy

Ugye neked is ismerős ez a kis kartondarabka, én vonatjegynek hittem eddig, pedig becsületes neve kéregjegy. Micsoda fura elnevezés, talán a kemény kartonpapír alapanyagára utalhat, vagy a kalauz kérges tenyerére a tarkódon, ha nem vetted meg előre. Én Alsóőrs állomáson váltottam, hogy megkezdjem az időutazást.

fűszék

Kisgyermek koromban Mama és Papa különféle játékokkal láttak el minket, Papa fűzfasípot csinált, Mama seprüfűből kisseprűt és utifűből kisszéket. Nemrég megkértem, mutassa meg hogy is csinálta a kisszéket.